Rövid bemutatkozó történet Rólunk.......

 

Először is szeretnék bemutatkozni, Majoros Attilának hívnak Felsőpakonyon lakunk Budapesttől 8 kilométerre egy csendes kis faluban, feleségemmel Melindával és két gyönyörű lányunkkal. Eszterrel és Klaudiával. A Kutyázás  iránti szeretetem 10 éves koromban egy foxi-tacskó keverék kutyával kezdődött, melyet szüleimtől kaptam. Egy nagyon  aranyos, okos igazi családi kedvenc kutyus volt.

1997-ben hivatalos állományú tag lettem. Itt ismertem meg a testületnél akkoriban kis  létszámmal szolgálatot teljesítő kábítószer-kereső kutyákat. Lenyűgöztek a látottak, a gazdája minden szavát figyelő és minden parancsát végrehajtó kutyák. Munkám során kerültem kapcsolatba Kurucz németjuhász kutyámmal, akivel jelenleg is együtt dolgozunk. Kurucz számomra a kívánatos németjuhász, tökéletes szűrési eredmények, munkavizsga,  ZK1(IPO) vizsga, de mindenekelőtt csodálatos társ és kiváló kábítószer-kereső.

Ám egyszer láttam a testületnél az akkoriban egyetlen labradort munka közben. Egy teljesen más stílusban, légszimatban dolgozó, gyönyörű fajta. Egyből megfogott. Utána olvastam és egyértelművé vált számomra, hogy ez a bájos családcentrikus, kimondottan gyermekszerető és a gazdáiért élő bájos kutya, kiváló szaglása és intelligenciája révén nagyszerű munkakutya is egyben.......

Mivel az egész családunk oda van a kutyákért és életünk szerves részét képezte eddig is, és a jövőben is a velük való foglalkozás, elhatároztuk, hogy elkezdünk komolyan foglalkozni e fajtával és belevágunk a tenyésztésbe. Hosszas telefonálások, utánajárás után ajánlással vásároltunk két különböző hazai kennelből egy fekete szukát  és egy sárga kant. Miután labrador gazdik lettünk, megismertünk jó néhány embert, majd a két kutyával kapcsolatos információk, történések tudatában úgy döntöttünk, hogy ezt a két kutyát nem fogjuk tenyésztésbe  vonni...... Jelenleg is családi kedvencként élik boldog hétköznapjaikat. Ez a döntés és történet kellett ahhoz, hogy tisztábban lássak és tapasztaljak... a fajtáról, a kutyáktól...emberektől...emberekről. Mint említettem a labradoros körökben megismerkedtünk néhány tenyésztővel is. Többek között az Invictus Friend Kennel tulajdonosával is. Miután tudtuk, hogy e két labival nem fogunk  tenyészteni, nem akartunk újra elkövetni semmilyen hibát, csak gondolkoztunk hogyan tovább.. Érdeklődtünk Nála is, de akkor azt az információt kaptuk, hogy  az alom összes kutyájának van gazdija... Majd később jött egy telefon.. és a vonal végén kaptunk egy felajánlást, miszerint lehetőségünk lenne mégis megvásárolni a C alom egyik kutyáját.. némi gondolkodás és a feleségem lelkesedése után, úgy döntöttünk meglátogatjuk a kennelt, majd elhoztuk Balut, aki egy gyönyörű sárga kan. Az interneten a külföldi kenneleket tanulmányozva láttunk rengetek sok szép típusos labit, és megannyi komoly szakmai múlttal rendelkező sikeres kenneleket, majd láttunk egy ígéretes párosítást ahol ugyan skandináv vonalakt használnak, de maga a tenyésztő orosz. Bizonyára sokak megdöbbenésére, néhány ember által kevésbé nagyra tartott labradoros múlttal rendelkező Oroszországból importáltam egy szukát Ice-t, aki jelenleg 5 hónapos és eddig számomra megtestesíti a típusos küllemű, roppant kedves, megfelelni akaró családi kutyát, aki fantasztikusan apportozik. Azt, hogy belőle esetleg milyen tenyészszuka válik, majd a jövő, és természetesen  ha minden rendben van, utódai fogják eldönteni, hiszen egészségügyi szűrései még hátravannak. Egy dologban mindenki biztos lehet, mégpedig abban, hogy én a leendő kutyáimat minden esetleges hibáit nyíltan vállalom, és nem fordítok hátat senkinek úgy, mint velem már megtették...

Köszönöm, hogy elolvastad a mi kis történetünket és remélem sikerült egyfajta képet adni magunkról és labis céljainkról....

Üdvözlettel

Majoros család

Vissza/Return